Beleink és baktériumaink – érdekességek a bélflóráról
A jóllakottságot jelző anyagaink megszaporodnak, ha a baktériumaink számára kedvezően táplálkozunk. Nem, ez nem azt jelenti, hogy innentől állandóan sajtos pogácsa és máglyarakás lesz menün. Ez azt jelenti, hogy abban is különbözhetünk, hogy milyen béltípussal rendelkezünk. A beleink 90%-át baktériumok alkotják és jelentős hatást gyakorolnak az emésztésünkre.
Béltípusok
2011-ben heidelbergi kutatók három béltípust fedeztek fel. Az alapján tartozunk egyik vagy másik béltípushoz, hogy melyik baktériumcsalád alkotja a beleink legnagyobb részét. Ezek a baktériumcsaládok különböző tulajdonságokkal rendelkeznek. Más-más módon bontják fel a táplálékot, különféle anyagokat állítanak elő és hatástalanítanak bizonyos mérgeket is. Jó példa erre például a paracetamol, ami néhány embernek mérgező lehet, mert baktériumaik olyan anyagokat állítanak elő, amik befolyásolják a fájdalomcsillapító lebontását. Vagy egy másik példa, a szója, aminek védőhatása az ázsiaiaknál több mint 50%-ban teljesül a prosztatarák, az érbetegségek és a csontproblémák esetén, ám kutatások alapján ez a hatás a nyugati népességnél mindössze 25-30%.
Néhány érdekesség a három béltípusról amelyek a : Bacterioides, Prevotella és Ruminococcus.
A Bacteroides a legismertebb baktériumcsalád, szinte bármiből energiát állít elő, ami sajnos elősegíti, hogy könnyebben hízzunk az átlagnál. Sok biotint termel, amit ha más néven ismerünk akkor a B7 vagy H-vitaminként hallhattunk róla.
A Prevotella-típus gyakran fordul elő vegetáriánusoknál és sok tiamint azaz B1 vitamint termelnek.
A Ruminococcus baktériumcsalád még megosztja a tudósokat van akik elismerik, van akik csak az első kettő meglétében hisznek. Ebben a típusban a baktériumok kedvenc “eledele” a növényi sejtfal.
A jó baktériumok
Amikre hatást tudunk gyakorolni azok a jó baktériumok, azaz a probiotikumok. A jó baktériumok azok, akik harcolnak a rossz baktériumok ellen – legnagyobb részt a vékonybél és a bél kijárata között helyezkednek el. Ezek a segítő baktériumok mindig is életünk részei voltak, már elődeink is használták őket, mégpedig tartósításra. Ilyen ételek például a kovászos uborka, a savanyú káposzta, a kovászos kenyér, a lyukas sajtok, az oliva vagy az ayran. Ezeket az ételeket fermentáltaknak nevezzük, a jó baktériumok hatásainak következményeként. Az ilyen ételek ápolják a bélbolyhokat, stabilabban és hatékonyabban működhetnek nekik hála. Az olyan betegségek esetén pedig mint az IBS vagy a colitis ulcera késleltetik a hasmenést vagy a gyulladásrohamokat.
A jó baktériumok segítői, a prebiotikumok
Azokat nevezzük prebiotikus ételnek, amelyek a jó baktériumokat segítik. Sokkal gyakoribbak a hétköznapjainkban mint a probiotikumok, egyetlen feltételnek kell megfelelniük, valahol a beleinkben kell, hogy legyenek jó baktériumok, hogy hatásukat ki tudják fejteni. Ballasztanyagok mindazok amiket a vékonybél nem tud felszívni. A vastagbélben lévő baktériumok pedig általában szeretik a ballasztanyagokat azaz a rostokat.
Ezért kell rostot fogyasztanunk – legalább 30 grammot naponta. Nem vonatkozik ez azokra, akiknek a rostok emésztésével vannak problémái. A liliomféléket, a fészekvirágzatúakat és az ellenálló, másnéven rezisztens keményítőket igazán kedvelik a baktériumaink.
Liliomfélék közé tartoznak: póréhagyma, spárga, hagyma, fokhagyma.
Fészekvirágzatúak közé tartoznak: cikória, csicsóka, articsóka.
Ellenálló keményítők közé: a főzést követően lehűtött rizs és krumpli.
Ezeken kívül a rozs, a zab és a zöld banán is hasonlóan jótékony hatással rendelkeznek.
Bélflóra és a testsúly
A bélflóránk rengeteg területre hatással van úgy, mint anyagcsere, testsúly, immunrendszer, étvágy, hangulat. A bélflóránkat alkotó baktériumok súlya nagyjából az emberi agy súlyának felel meg. Életünk során a bél mikrobiom mind sokféleségben, mind arányaiban változik onnantól kezdve, hogy 2-5 éves korunkra kialakul a felnőttekre jellemző összetétel. Most jön a lényeg. Azon kívül, hogy van egy genotípusunk, ami megadja baktériumaink magját, azon kívül a táplálkozásunkkal és az életmódunkkal rengeteget befolyásolhatunk rajta. Minél sokfélébb a bélflóránk, annál kevesebb esélyünk lesz az elhízásra és annál nagyobb eséllyel tarthatunk fenn egy egészséges életmódot.
Figyelj a rostbeviteledre! Fogyassz fermentált ételeket! Egyél prebiotikus ételeket!
Források:
Giulia Enders: Bélügyek, 2015 Park Kiadó
Érdekel a táplálkozás?
