Példaképek és motiváció- edzőkről, edzőktől
Szakember, példakép, barát. Ez csak kis része mindannak, amit egy edző egy személyben jelent a vendége számára. Az indulástól, egészen a végállomásig, sőt sok esetben még azután is, az edző az az ember, akit az edzeni vágyó, magukat elhatározó emberek bizalmukba fogadnak, és igen, kezébe adják életüknek egy meghatározó részét. Rábízzák a testüket, sokszor a lelküket is. Teljesen alapvető, hogy az edző mindig topon van, lelkesen indul neki a közös edzésnek. Az edző mindig a jó példa, az irány, amerre haladni szeretnénk. Vajon mivel jár az, ha a szenvedélyed a munkád? Megteheted, hogy elveszíted a motivációt, akár egy kis időre is? Kelhetsz fel bal lábbal, s mindezt láthatja-e a vendéged? Négy edző szemével ismerhetjük most meg a titokzatos másik oldalt.
Azt mondják, a szakmánk sokat elárul rólunk. A jellemünkről, a természetünkről, az életünkről. Mi a helyzet az edzői hivatással? Mi lehet a motiváció a döntésben, hogy erre a szakmára essen a választás?
K: Annak idején miért döntöttél úgy, hogy edző leszel?
V: „Versenyzői karrierem csúcsán sérült le a jobb vállam, ami nagyon megnehezítette a folytatást. Bármi miatt is történt, elhatároztam, hogy a “következő generáció” számára elsajátítom azt a módszert, ami a lehető legjobb teljesítmény elérése mellett a lehető legkisebb kockázattal jár. „(Balázs, 25)
Szakmát választani azonban csupán az első akadály leküzdését jelenti. A következő lépcsőfok, amikor hivatássá válik, s egy szép napon a szenvedélyed lesz a munkád, s a munkád a szenvedélyed. Ehhez azonban elengedhetetlen a kemény munka, a lojalitás, és persze, hogy szeresd mindazt, amit csinálsz. Vajon mi az, amit egy edző leginkább szeret a munkájában?
K: Mit szeretsz legjobban a munkádban?
V: „Szeretem mikor az emberek hálásak, hogy olyan eredményeket értek el, amiket sose gondoltak volna vagy olyan feladatokat sikerült végrehajtaniuk, amit azelőtt soha. Jó látni mikor elégedettek magukkal és természetesen azt is jó hallani, hogy, Barbi ez nélküled sose sikerült volna!” „ (Barbi, 26)
Emberekkel foglalkozni azonban nagy kihívás. Nem vagyunk egyformák, különböző élethelyzetek, eltérő gondolkodásmód, más és más hozzáállás. Mindezzel egy edzőnek szembe kell néznie, ami talán a legnehezebb feladat.
K: Emberekkel foglalkozni átok vagy áldás? Mit gondolsz?
V: „Az emberek általánosítás. De általában szerintem inkább áldás. Persze terhelő és fárasztó is tud lenni egy-egy személy(iség), de összességében sokszínű. Különféle emberekkel találkozol, különféle háttérrel, munkával, érdeklődési körrel, stb. Én szeretek emberek között mozogni. Akinek átok, ő a rossz emberrel dolgozik. Van ilyen, de nem kell mindenkivel neked dolgozni.” ( Krisztián,31 )
„Mindenképpen áldás. Nagyon jó érzés, hogy jobbá tehetem egy-egy ember napját, akár kikapcsolódni, feltöltődni, vagy gyógyulni jön hozzám.” (Andrea, 40)
„Emberekkel foglalkozni mindig nehéz, de sok türelemmel és empátiával végülis kibírható. Az évek alatt rengeteg emberrel találkoztam és van, aki igazi barátommá vált és sokat segített nekem.” (Barbi, 26)
K: Mi az, amit leginkább megtanultál a szakmád által?
V: „Amit talán a legnehezebb megérteni, hogy a sportolóid felnéznek rád és a legtöbben vakon követik az utasításaidat, ami nagy felelősséggel jár. (Balázs, 25)
„Felelősség és alázat – mások és magunk iránt is. Kitartás és szorgalom. Valamint azt, hogy mindig van mit tanulni, mindig van hova fejlődni.” (Andrea, 40)
K: Mennyire nehéz számodra példát mutatni másoknak?
V: „Egyáltalán nem. Nem vagyok versenyző, de szerintem nem is kell minden edzőnek megmérettetnie magát. Én inkább az “emberközeliségben” hiszek. De nem csak azért kell példát mutatni, mert “magadból élsz” és hitelesnek kell lenni. Hanem mert ha nem hiszel abban, ami vagy, abban, amit csinálsz (amit másoknak tanácsolsz, nap, mint nap), akkor biztos, hogy nem fogod megtalálni itt a helyed. Akkor ez is csak egy munka lesz. Ezt pedig így nem lehet hosszú távon.” (Krisztián,31 )
A nehézségek ellenére azonban egytől egyig élvezettel, szenvedéllyel dolgoznak. Mi lehet a titok? Mi az, ami számukra motiváló erő?
K: Mi az, ami minden nap motivál, mi mozgat a szürke hétköznapok során?
V: „A szenvedélyem, vagyis a sport. Ritkábbak a szürke hétköznapok, ha azt csinálod, amit szeretsz. Persze ehhez kell egy pozitív életszemlélet is. „ ( Balázs, 25)
„Minden nap más, még ha a körülöttem lévő emberek többnyire állandóak, vagy időről-időre változnak. Mindig vannak új motivációk és célok, a saját és a vendégeim életében is. Tapasztalatok, fejlődés, tanulás, segíteni akarás – ez az, ami előre visz.” (Andrea, 40)
K: Hogyan küzdöd le, ha rossz napod van? A vendégeid észreveszik rajtad, ha valami nincs rendben?
V: „Azt hiszem, a vendégeimmel mindig őszinte vagyok és kölcsönösen megoszthatjuk egymással a gondolatainkat, problémáinkat, de persze az első a hatékony és eredményes edzés!” (Barbi, 26)
„Nyilván látszik valakin, ha rossz napja van. De ez nem tartozhat arra a vendégre, aki azért fizet, hogy őt a legjobb formába hozzad. Alapvetően jól szét tudom választani a munkámat, és ha máshonnan ér valami. Illetve alapvetően jó környezetben dolgozom, így az is segít. De azt is hozzá kell tenni, hogy ez a munka ciklikussá tesz. Ez a változatosság is segít abban, hogy ki-kizökkenj adott hangulatokból.” (Krisztián,31 )
Lássuk be, tökéletes foglalkozás nem létezik. Az azonban biztos, hogy rajtad múlik, hogy a negatív vagy a pozitív oldal kerül túlsúlyba. Edzőnek lenni kihívás, nagy felelősséggel jár, de nem túlzás azt mondani, hogy legalább ennyi hálával. Légy edző, légy könyvelő, légy fodrász, vagy légy bármi, a lényeg, hogy szenvedéllyel csináld.
És ne feledd: „Nem az számít, milyen gyorsan haladsz, csak soha ne állj meg.” Konfuciusz
Érdekelnek a történetek? Íme egy fantasztikus átalakulás története
Oszd is meg, köszi!
