Az egészség ne csak azon múljon, hogy havazik-e

Szerintem a karácsony még mindig jó, még mindig különleges. Hogy miért lepik el idegbeteg emberek december 15-e után a plázákat, arról őket kéne kérdeznünk, már ha bárki is elfogadná maga kapcsán ezt a csinos jelzőt. Ugyanis mindenki önmaga dönti el, mit hagy kihozni magából ezen a szép ünnepen - egészség szempontjából is.

Én már visszaszámolok december 1-je óta, nem tagadom, számomra az adventi kalendárium már a Mikulás előtt érkezik és felnőtt fejjel, a reggeli kávé mellett a másik kezemben az aznapi kis ablak tartalma található. Sok emberrel beszélgetek az egészséggel szorosan összefüggő munkám során és a kedvenc, decemberben oly sokszor említett kérdésemre fáradt, kimerült már-már unott arccal válaszolják, hogy borzasztóan. Igen, a kérdés az, amire gondoltok: na és hogy állsz a karácsonyi készülődéssel?

Ismerek ám jó példát is, olyanokat, akik egész évben figyelnek a számukra fontosakra, megjegyzik, hogy mire van szükségük és decemberben előveszik ezt a figyelmességi listát. Olyat is ismerek, aki az adventi hetekben egyenletesen osztja el a feladatokat, így végig hangolódik, de van, olyan is, aki élvezi, hogy egy nap alatt elintézhet mindent, így nagyobb a dolog tétje. Sokunk saját magának támaszt olyan felesleges elvárásokat az ünneppel kapcsolatban, ami megnehezít mindent.

Roppant mód nem szeretem például az edzés, az egészség és diétázás témakörét a karácsonnyal összevonni. Hogy miért?

1. Három nap alatt nem tudok elkezdeni vagy elrontani egy életmódot.
2. Akinek egy saját magára szabott életmódja van, pontosan tudja, hogy abba mértékkel sok minden beleférhet.
3. Aki reálisan áll hozzá tudja, hogy mindenben eltér az ünnepi menüsor, a hétköznapitól, ettől hívják ünnepinek. Különlegesebb, bőségesebb és ritkábban előforduló ételeket tartalmaz.
4. Akinek nincsen szüksége három nap pihenésre, annak jelezni fogja a teste, hogy inkább átmozgatásra vágyik, sem mint egy ebéd utáni ledőlésre, ő az, aki el fog menni sétálni.

Nem kell sem az általános, sem a fitnesz köztudatban levő, kívülről meghatározott kötelességeket tartani. Senki sem ismerhet téged jobban magadnál, hogy megmondja, ilyenkor mit kell tenned. Ha pedig te nem ismered igazán magadat, nem tudod igazán megfogalmazni, mire vágysz karácsonykor akkor keress magadnak tíz nyugodt percet és ülj le egy fehér, üres, A/4-es papírlappal szemben. Mert aki nem tudja, mit akar, annak biztos, hogy kívülről fognak diktálni. Tényleg azt szeretnéd, hogy a karácsonyt mások határozzák meg számodra vagy van kedved kitalálni, hogy neked hogy lenne jó?